begyűjtés
hűtő
csarnok

Fontos, hogy a csarnok működjön

Simó Veronika
Összeállítása

Reggel nyolc órakor sorakoznak a gazdák és gazdasszonyok a szentegyházi tejcsarnokos, Kozán Imre kapuja előtt.

2017.12.20

Többen érkeztek egyszerre, várják a sorukat. A fiatalember kitölti, megméri, nyilvántartásba veszi, és a hűtőtankba önti a friss tejet. Nyolcéves fia, Ákos is ott jön-megy körülötte, segít az apjának, amiben tud, már hároméves kora óta elkíséri a mezőre is – mesélik.

A tejbegyűjtőt a Szentegyházi Gazdák Egyesülete hozta létre, Sándor Lajos elnök vezetésével, de Imre is a zsebébe kellett, hogy nyúljon, a saját házába fogadta be a csarnokot.

Hűséges vásárlók

A szentegyházi gazdák egyesülete már három díjat is kapott a keresztúri gyártól, amiért hűséges vásárlója volt a tejtermékeknek. Vajat, sajtot, túrót rendszeresen rendelnek a helybéliek. Az elismerésül kapott csengők ott lógnak a csarnok falán.

„Ez az én szülői házam. Itt lakott anyum, aztán átalakítottuk, csarnokot csináltam. Mikor indultunk, össze kellett gyűjteni a 10 lejeket, attól a 280-300 gazdától, akikkel közösen megalapítottuk az egyesületet. Ha már az megvan, gondoltuk, akkor kéne egy csarnok, mert mit csináljunk a tejjel? A keresztúri tejgyárnak voltak ezek a hűtői, az egyesület pályázatot írt a megyei tanácshoz, és megvásárolt két hűtőtankot.

A pályázati önrész, a berendezés árának 51 százaléka, 15 ezer lejbe került az egyesületnek, ehhez hozzáadódott az engedélyeztetés költsége, és a közös beruházás. Mindenkinek fontos volt, hogy a csarnok működjön.

tarka-csarnok-02.jpg

Kínlódtunk eleget az elején, nagy kálvária volt, sok gyűlés, egyeztetés, amíg elindult. A keresztúri vezetőség, Varga Nagy László, Bálint Sándor, és Tamás Pál jött, egy gyűlést tartottak itt a faluban, és mondták, hogy lehet részvényt vásárolni. 300 lejeket kellett pótolni" – foglalja össze röviden a csarnok létrejöttének történetét a gazda, aki maga is kilenc tehenet tart, októberre várja az újabb borjúkat.

Úgyis ezzel akartam foglalkozni

A csarnok fenntartásáért cserébe a begyűjtött tej után literenként 5 banit kap, a villanyszámlát legalább fedezi ez az összeg – mondja – árammal működik ugyanis a hűtőberendezés, ami keveri, és megfelelő hőfokon tartja a tejet.

A csarnok indításakor azért esett a választás az Imréék portájára, mert a falu közepén van, viszonylag közel a gazdák többségéhez. „Gondolkodtunk, hova csináljuk, hogy ne kelljen mindenkinek elvinnie a falu végére a tejet, így esett rám a választás, én vagyok középen. Nekem jó, mert nem kell elvigyem a tejet máshova, úgyis ezzel akartam foglalkozni" – vázolja az előnyöket a gazda.

A csarnokosnak rendszerint reggel 6-kor kezdődik a nap, amikor a saját teheneit megfeji, megeteti, csordába hajtja, majd átöltözik, és irány a csarnok, fél nyolctól 8 óráig zajlik reggel a tejbegyűjtés. Utána általában a mezőn akad valami munka. Esténként a felesége, Marika fogadja a tejeseket, fél 9 után.

Pótolni kell a nyugdíjt

Jelenleg huszonöt gazda hordja ide naponta a tejet, 350 liter szokott összegyűlni, bőségesebb időszakokban elérik az 500 litert is, de most már soványak a legelők, sok volt a szárazság, visszaesett a tejmennyiség.

Van néhány olyan gazda is, aki egy vagy két tehenet tart csupán, de az 5-10 liter tejet hűségesen hozza minden nap. „Hatos András bácsinak amióta él, van egy lova és tehene, ő is vett részvényt a tejgyárban, mikor lehetett, hogy azt a kicsi tejet legyen, ahova hozza, a nyugdíját pótolja"– meséli Imre.

– Nagyon jó, hogy van, ahova leadni a tejet, még úgy is, hogy öt kilométerről hozom idáig – erősíti meg egy fiatalasszony is, ő autóval, nagy műanyag hordókban több mint 80 liter tejet hozott.

A csarnokba jön a fizetés

„Mit csinálnék otthon ennyi tejjel? Régebb is volt többecske tejünk, de nem volt ennyi, akkor még feldolgoztuk. 2014-ben lett meg a csarnok, azután szaporítottuk fel az állományt, a fiatal állatokat megtartottuk. Ez így jó, még akkor is, ha öt kilométert jövök, és ötöt megyek vissza, de ezt-azt elrendezek menetközben. Meg egyszerre jön a pénz, az sem mindegy. Itt kapom a borítékba a fizetést. Egyszer volt idáig, hogy nem időben érkezett, de az is megoldódott. De általában időben kifizetik."

tarka-csarnok-03.jpg

Télen ennél is többet adnak az állatok, most inkább azok tejelnek, amelyiket az istállóban tartják, nem a legelőn etetik, mondja az asszony. „Ezen lenne jó javítani, hogy összefogjanak a gazdák, megtrágyázzák s megtakarítsák a legelőt. Ami a javát adja ennek a tejmennyiségnek, az otthon van, etetjük, abrakoljuk, ami azt jelenti, hogy valaki otthon kell legyen a családból, még akkor is, ha éppen a mezőn kellene dolgozni."

Ők a férjével mindketten a gazdaságban dolgoznak, sokszor 24 óra sem elég – mondja – de legalább otthon vannak a gyermekeik mellett.

– Az a helyzet, hogy egyedül a férje nem tud dolgozni a mezőn se, kell a segítség, ha a remorkát fel kell kötni – szól közbe András bácsi.

– Hát nem, de azért van oldalbordája a férjemnek - válaszol a nő nevetve.

– Maga az oldalbordája, s az egész keze egyik felől.

Nehéz segítséget találni a mezőgazdasági munkára - bólogat a csarnokos is, könyörögni kell az embereknek. Akkor már jobb, ha gépeket vesz az ember, s dolgozik azokkal, mert jobban halad – mondja.

Hány centi tej?

Közben megérkezik a tejesautó, hogy elvigye a napi mennyiséget. A sofőr jó hírt is hozott, bónuszt kapnak azok a gazdák, akik idén és tavaly szeptemberben is ezer liternél több tejet adtak le a gyárnak.

Mielőtt átszivattyúznák a kocsi tartályába a tejet, megmérik egy mérőpálcával, az alapján kiszámolják a mennyiséget, majd mintát vesznek belőle, hogy később azonosítani lehessen, ha romlott tejet fedeznek fel a gyárban. A csarnokos szerint már nincsenek minőségbeli problémák, az elején megmagyarázták a gazdáknak, hogy mire kell odafigyelni, hogy egészséges tejet termeljenek.

„Ha valaki nem jó tejet hoz, az úgyis kiderül előbb-utóbb. Akkor szokott baj lenni, ha a tehén tőgye begyullad, de én még nem vettem észre, hogy valaki olyan tejet hozna, ami fel van vizezve. Innen minden nap viszik a mintát, azon kívül mi is havonta visszük a laborba bevizsgáltatni a tejet."

Olyan kell itt legyen minden, mint a patikában – fog hozzá a hűtőtank kitakarításához a fiatalember, miután elmegy a tejeskocsi. Reggel-este takarítani, mosogatni kell. Először kiöblíti vízzel a tartály belsejét, a lé jó a malacoknak, majd vegyszerrel is kitisztítja, egyik nap savas, másik nap bázikus hatásúval – így van az előírás. Naponta legalább két órát el kell tölteni a csarnokban, amíg mindennel elkészülnek.

Van jó és rossz oldala is a tejtermelésnek, a tej ára mindig lehetne magasabb, néha panaszkodnak is a gazdák. A fiatalok köztük kevesebben vannak, aki abban nőtt fel, még az is abbahagyja – mondja Kozán Imre – de minél több tejet kell hordani, sok kicsi sokra megy, s akkor megéri.

Hasonló történetek
Mert sikerből sosem elég
  • motiváció
  • titok
  • recept

Amikor elkezdtek lángost készíteni, még senki nem ismerte, palacsintának hitték. Évekbe telt, míg sikerült megszerettetni.

Simó Veronika
Összeállítása
  • minőség
  • motiváció
  • kézdi

Egy piros traktorral, és két ajándék tehénnel kezdődött minden. Ma már a négylábúak is családtagnak számítanak Kovácséknál.

Simó Veronika
Összeállítása
Mit főzünk a héten?
A Kézdivel minden finomabb
  • Titok
  • Recept
  • finom
Készítette
Kézdi
  • finom
  • Titok
  • recept
Készítette
Kézdi
  • finom
  • Titok
  • recept
Készítette
Kézdi
  • Recept
  • Titok
  • finom
Készítette
Kézdi